-
Sziaa – rontottam
be a főnök irodájába. Megzavarhattam valamit,mert még volt ott egy pasas és
eléggé beszélgettek. – Jó napot – villantottam egy kedves mosolyt a férfi felé.
-
Cleo. Mi olyan
fontos,hogy ilyen hirtelen berontottál? – kérdezte miközben csúnyán nézett rám.
-
Öhööm…a munkával
kapcsolatban.
-
Szerdán,reggel
nyolckor a Xavier sarkán lesz a találkozó. Akkor megbeszélünk mindent és ha jó
lesz csütörtökön már dolgozol is. Érdekel,hogy kivel?
-
Nem. Az legyen
meglepetés. De akkor én nem is zavarok. Hello – és gyorsan kiléptem az ajtón. Hívtam
egy taxi majd kiléptem az épület elé és vártam. Pár perc múlva már meg is
érkezett a kocsi. Gyorsan beültem,lediktáltam a címet és már mentünk is.
Kifizettem a taxit majd
rohantam be a házba. Ledobtam a cuccom és kajálni akartam. De főzni nem volt
kedvem így rendeltem egy pizzát. Míg vártam ledőltem a tv elé.
Arra keltem fel,hogy valaki
ráült a csengőre.
-
Megyek már. Nem
kell tönkretenni a házam – kiáltottam miközben az ajtó felé haladtam.
-
Örülj neki,hogy
pont erre jártam így kifizettem a pizzás srácot cserébe pedig nekem adod a
felét – szambázott be J.J. mikor ajtót nyitottam.
-
Ezt akkor
megbeszéltük – zártam be az ajtót majd lehuppantam mellé az ágyra. Ő persze
közben már nagyban tömte a fejét. Mint mindig. – Azért nekem is hagyj. – szóltam rá mikor már
alig volt a kajából. Gyorsan az ölembe húztam a pizzást dobozt és én is
falatozni kezdtem.
Miután végeztünk a kajálással
rendbe raktam kissé a házat majd ledöglöttünk a tv elé.
Szerda reggel
-
Siess. Nem foglak
elvinni – kiabált J.J. a konyhából.
-
De nem tudok mit
felvenni. – ordítottam vissza a szekrény előtt mászkálva.
-
Miért olyan nehéz
kiválasztani egy felsőt és egy nadrágot? – jött be.
-
Mert. Azt sem
tudom,kivel találkozom. – puffogtam. – Ezt,ezt
vagy ezt vegyem fel? – tartottam magam elé 3 nadrágot.
-
A másodikat.
-
Hm…jó – átvettem
majd újból bebújtam a szekrénybe,hogy felsőt keressek. – Fekete,narancs vagy szürke.
-
Legyél már
színes. Narancs. – vigyorgott rám.
-
Én színes vagyok –
mondtam miközben levettem a piros felsőm és átcseréltem a narancsra. – Mehetünk – mondtam mikor feldobtam a
sminkem,kifésültem a hajam.
Beültünk a kocsiba és már
indultunk is. Hamar odaértünk és még pont időben is voltunk. J. kidobott majd
elindultam a találkozóra.
-
Szóval akkor
holnap kezdhetsz is. 8kor találkozunk a megadott címen. – közölte velem a menedzser
asszisztens vagy tudom is én ki.
-
Rendben.
-
Van valami
kérdésed esetleg?
-
Nincs.
-
Akkor holnap
találkozunk. Viszlát.
-
Viszlát. – és ki
is léptem az épületből. Milyen idegesítő volt ez a nő. Gyorsan felhívtam
J.J.-t,hogy jöjjön értem. 5 perc múlva már ott is volt.
Másnap.
Reggel ismét ordítoztam egy
sort,hogy nincs mit felvennem mire J.J. bejött,félrelökött a szekrényemtől és
konkrétan bemászott a legaljára. Aztán egy felsővel,gatyával és cipővel tért
vissza. Aztán megjegyezte,hogy többet nem segít mivel így is majdnem az életébe
került. Én néztem egyet majd magamra kapkodtam a cuccaim és rohantunk.
-
Jó reggelt –
köszönt a tegnapi nő.
-
Jó reggelt.
-
Gyere
megmutatom,hogy kikkel fogsz dolgozni. – vezetett egy hosszú folyosó fel. Kikkel? Többes szám? Mi van? – Szóval,ma
még csak ilyen ismerkedés viszont holnaptól kemény munka lesz.
-
Értem.
-
Akkor tessék –
mutatott az ajtóra majd elment. Mondom ok. Lassan benyitottam és érdekes
látvány fogadott. 5 fiú egymás hegyén-hátán fetrengett. Aztán mikor
megfordultak a felismerés villáma csapott belém. One Direction…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése